Lassan a csapból is a fényvédelem folyik. Tény, hogy manapság valóban fontossá vált, hiszen a globális felmelegedés hatására a mai nap már nem ugyanaz, mint 50 évvel ezelőtt volt. Viszont az is tény, hogy nagyon sok téves információ kevereg az interneten, nagyon nagy divattá vált a fényvédelem, amelyet sokan szeretnek meglovagolni és az információ áradatban nagyon nehéz kiszűrni a lényeget, főleg úgy, hogy sokan még az SPF fogalmával sincsenek tisztában.
Mi is az a SPF?
Kezdjük az elején. hogy mit is jelent az SPF fogalma, amely manapság már minden második terméken ott virít.
Az SPF nem más, mint egy termék napvédő faktora (SPF= Sun Protection Factor).
Két féleképpen lehet meghatározni.
1.) A napvédő faktor meghatározásának egyik módja, hogy a napvédő az UV-sugárzás mekkora százalékát nyeli el az SPF alapján kiszámítva.
Bonyolultan hangzik, de egy példával könnyen érthetővé válik: ha egy 20-as faktorszámú napvédő az UV sugarak 1/20-ad részét engedi át, ez körülbelül azt jelenti, hogy a napvédőn a napsugarak 5% -a jut át.
Sokan helytelenül úgy vélik, hogy a magasabb SPF szám sokkal magasabb védelmi szintet jelent. Viszont a valóságban már a 2-s SPF faktor képes elnyelni az UV sugárzás 50%-át.
PhytoKert – #2az1 Védő és hidratáló krém
20% cink oxid = 20 SPF
Éppen ezért választottuk a legtermészetesebb fényvédő, a cink oxid 20%-os arányát a PhytoKert 2az1 Védő és hidratáló krém megalkotásakor, amelyet a többi összetevő természetes fényvédő hatása tovább fokoz. A cink oxid a széles spektrumú fizikai fényvédők közé tartozik. A bőrfelszínen védőréteget alkot, így visszaveri az UVA és AVB sugárzást is, így védelmet nyújt a napégés és a bőröregedés ellen is. Gyártói ajánlás szerint 1% cink oxid tartalom 1 SPF faktor védelmet biztosít. Ez az egyetlen fényvédő összetevő, amelyet még a 6 hónaposnál kisebb gyerekek is alkalmazhatnak.
2. ) A másik meghatározási mód, egy egyszerűnek tűnő matematikai egyenlet szintén. Az SPF tulajdonképpen megadja, hogy adott faktorszámú kozmetikum alkalmazásával mennyi idővel lehetünk tovább a napon leégés nélkül.
Érthetőbben szólva a bőr saját védelmi rendszerének köszönhetően felnőttként átlagosan 20 percet tölthetünk el a napon anélkül, hogy leégnénk. Így annyit kell tennünk, hogy ezt az időt összeszorozzuk a faktorszámmal, így máris megkaptuk, hogy mennyi ideig lehetünk leégés nélkül a napon.
Viszont ez az egyenlet nem mindig pontos!
Ennek több oka is van.
- Először is, fontos ismernünk saját bőrünk! Tudni, hogy a bőrünk saját védelmi rendszere mennyi ideig biztosít védelmet. A nagyon világos bőr esetén ez az átlagos 20 perc akár 3 percre is csökkenhet. Így egy SPF 20-as kozmetikummal is csupán egy órát tölthetünk a napon leégés nélkül.
- Másrészt, az emberek általában sokkal kevesebb fényvédőt használnak, mint a vizsgálatok során használt mennyiség.
- Arról nem is beszélve, hogy hiába mondják ezeket a termékeket vízállónak, a víz- és izzadtság hatására veszítenek a hatékonyságából. Ezért a folyamatos védelem érdekében fontos a rendszeresen ismételt használat.
- Végül, de nem utolsó sorban pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen UV sugárzásnak vagyunk éppen kitéve. Teljesen más egy tengerparton, mint a városban sétálva, vagy akár egy erdős területen. Felhős időben is sokszor azt hisszük, hogy védettek vagyunk, holott egyes felhő típusok felerősítik az UV sugárzás hatását.
Szerinted teljes biztosnágban vagy a megfelelő SPF mellett?
Ráadásul egy fontos tényezőt kihagynak a fényvédelem kapcsán.
A fényvédelem megakadályozza a bőr természetes melanin termelését, amely nemcsak fontos az egészséges bőr számára, hanem egy védelmet is biztosít a bőrnek. A természetben minden a fokozatosságról szól. Ha tavasztól nyárig folyamatosan egyre több időt töltünk a természetben, a bőrünk hozzászokik a napfényhez és a fokozatosan kialakuló barnaság bizony védi bőrünket a legerősebb nyári napsugaraktól. Ha valaki viszont folyamatosan megakadályozza a bőr fokozatos barnulását, akkor a bőr természetes védelmét akadályozza meg, így egy súlyosabb leégés nagyon nagy kárt okozhat.
Most akkor jó-e, vagy nem a fényvédelem?
Mindig Keresztanyám jut eszembe, aki alapvetően fehérbőrű, mint én, viszont minden nyarat a Balaton parton töltött miután nyugdíjas lett. Kora tavasztól, késő őszig folyamatosan a kertben volt, állandóan kertészkedett, és olyan gyönyörű barna bőre volt már júniusra, hogy bárki megirigyelhette (itt kihangsúlyoznám, hogy egészséges barna színre gondolok). Ő sosem kente magát semmilyen napvédővel, csak a reggeli – esti szokásos hidratáló krémmel. Lehet mondani, hogy ó régen még más volt a nap, de valójában két évvel ezelőttig ez így volt, amikor eladták a nyaralót. Most 93 éves, és a bőrét sok 60-70 éves is megirigyelné, annyira nem látható rajta a sokat emlegetett károsító hatása a napnak. Igen, ezt is lehet a génekre is fogni, persze. De a hangsúly szerintem inkább a mikénten volt: nyáron csak a reggeli és késő délutáni órákban volt a napon.
Szóval az eredeti kérdésre a válasz szerintem, hogy jó is meg nem is a fényvédelem.
A legerősebben tűző napon (déli órákban, illetve 11 és 15 óra közütt, illetve nyaraláson, például tengerparton), mindenképpen kell, viszont ajánlom azt is, hogy ha lehet, minél több időt töltsünk a napon kora tavasztól, sőt, akár már februártól, illetve a késő délutáni órákban, amikor már nem olyan erős a napsugárzás. Nemcsak azért, hogy a bőr természetes védelme kialakulhasson, hanem azért is, mert sokan elfelejtkeznek a nap gyógyító erejéről! Erről már egy ideje elkezdtem az anyaggyűjtést, hamarosan egy későbbi cikkben összefoglalom, hogy mi mindenre is jó a napfény!
Boldog, és okosan napimádós nyarat kívánok!
Farkas Petra
PhytoKert
Érdekelhet még
Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
